Prológus.

Sziasztok hát ahogy ígértem itt a bevezetője az új történetemnek . Remélem jó lett !: D Lehet , hogy még ma este ez után még az első fejezet is jön ha nem ma akkor holnap reggel !  Puszi Meli


Amint le szálltam a gépről rögtön apám ölelésében kötöttem ki . Újra itt vagyok Forks-ban ahonnan el menekültünk anyámmal . De én megint - e kis városba fogok élni . És miért is ? Mert anyám újra férjhez ment ...ezel nem azt akarom mondani , hogy Philt nem kedvelem mert , nem igaz. Csak mivel soha nem volt egy olyan nap , hogy egész nap anyámmal tudtam volna lenni . Mert mindig baseball válogatásra mente. Nem mintha olyan sok sikerrel járna Phil de soha sem adta fel és hát anyám meg támogatja így egyedül voltam otthon.
Anyám erőszakoskodott , hogy jöjjek ide apámhoz éljek vele ne egyedül legyek otthon mindennap . De hát itt is olyan lenni mintha egyedül lennék. Charlie egész nap dolgozik néha időben haza ér.  Jó nem is csodálom Forks rendőrkapitányának lenni nem épp kis felelősség és munka . De akkor nekem miért kellet ide jönnöm.
Nem éreztem , hogy veszekednem kéne ezen anyámmal így inkább készségesen összepakoltam és ide repültem.
- Örülök , hogy végre itt vagy .- engedett el apám és mosolygót a szemebe .
- Én is .- egy csöppnyi hazugság nem árt , ugyan azt a mosolyt erőltettem az arcomra ami az ő arcán  is ott volt.
- Mehetünk ?- kérdezte és kivette a kezemből az egy szem bőröndömet  majd a kocsija felé kezdtünk el sétálni  ami mint mindig most is a rendőr kocsija volt. Nem szeretek ezzel a kocsival járni így is mindenki meg fog bámulni de , hogy mindennap majd apám vigyen be akkor inkább legyalogolnom azt a két kilométert vagy mennyit. Beszálltunk és néma csöndben indultunk haza . Egész úton csak kifelé bámultam és süllyedtem lejjebb az ülésben mert ahogy gondoltam most is mindenki csak a csillogó rendőrkocsit nézte ahogy feltűnt az úton.  Inkább lehajtottam a fejem és játszadoztam a kabátom zsinórjával .Már csak akkor emeltem fel a fejem mikor a ház elé értünk és ott egy fekete Bmw állt. Csodálkozva néztem a kocsira ami  gyönyörűen csillogót a cseppnyi napfényben .
- Remélem tetszik ?!- kérdezte apám amint kiszálltunk és én rögtön a kocsihoz mentem .
- Mi az hogy ! - mosolyogtam rá- És mi van a Furgonnal nem azt mondtad még mikor megtudtad , hogy jövök , hogy az lesz az enyém ?- fordultam fel kíváncsi voltam .
- Ohh ...hát igen azt mondtam .- vakarta meg a fejét- De szegény már túl öreg inkább nézni kéne mint az utakon repeszteni vele . - mosolygót apám.
- Ez igaz .- mondtam majd csodálkoztam még egy darabig majd beléptem régi házunkba ...